9.fejezet

**Bryan**
Szörnyen fáj a fejem.Mi történt?Annyira emlékszem , hogy átjöttünk Debbyékhez , hogy bocsánatot kérjek Samtől , de Sam beakart verni nekem és a következő pillanatban pedig összeestem.Vajon meddig lehettem kiütve?10-15 percig , vagy esetleg 30?Lassan és fájdalmasan kinyitottam a szemem és megpillantottam Lanát , aki felettem állt kétségbeesett arccal.
-Bryan.-guggolt le hozzám.-Jól vagy?Csináljak valamit?-fogta meg a kezemet.

-Igen.Kérlek hajolj közelebb.-közelebb hajolt hozzám és én lesmároltam.Viszonozta a csókomat , de után eltolt magától.
-Bryan...én..én nem tudom mit mondjak.Olyan érzéseket váltassz ki belőlem , hogy már magam sem tudom , hogy mi tévő legyek.Gondolkodnom kell és ahhoz idő kell.Talán az lenne most a legjobb , ha haza mennél.-megértem őt , hiszen totálisan összezavartam , szinte mindennel amit , csak eddig csináltam , de nem veszíthetem el őt.Nem hagyhatom , hogy kicsússzon a kezeim közül.
-Rendben , de kicsit messze lakok , szóval tudnál adni egy deszkát?
-Ömm.....-keresgélt.-Tessék itt van.-nyomta a kezembe.-Remélem Debby nem fog haragudni érte , mert ez az övé.
-Kösz.-lenyomtam a bejárati ajtó kilincsét , kinyitottam , kiléptem a házból és becsuktam magam mögött az ajtót.
Nem mozdultam onnan.A zsebemben turkáltam , valami után.Áh megvan.Szedtem elő egy krétát a zsebemből.Nem tudom miért volt nálam , de most pont jól jött.Meg fogtam a deszkát és a krétámmal ráírtam , egy pici , de mégis lényegre törő üzenetet.Becsengettem.Szerencsémre Lana nyitott ajtót.
-Nem találom a telefonomat.Nem vetted ki vagy valami és raktad le valahova?-füllentettem.
-Fogalmam sincs.Várj itt , mindjárt megnézem.-Lana elment keresgélni , ami egyébként nálam volt , de csak így tudtam a "tervemet" megvalósítani.Muszáj voltam egy kicsit hazudni neki.Leraktam a deszkát a küszöbre és háttal az ajtónak leültem a ház előtti lépcsőre. 
-Nem talál.....-Lana nem fejezte be a mondatát , nos ez vagy jót , vagy rosszat jelent.--Ezt komolyan gondoltad?-megfordultam és nem tudtam ,mégis mit kéne mondanom.
-Igen , teljesen komolyan gondolom.Amit mondtam megmondtam.Megakarok változni.-megfogtam a kezét és vártam a válaszát.
-Igen.-mosolyodott el és én is elmosolyodtam.Örömömben felkaptam és megpörgettem.Lana a barátnőm lett.Hát nem erre vágytam legalább 3 hónapja , ha nem több ideje?Nem ronthatom el a pillanatot.Elköszöntem Lanától és deszkával a kezemben elindultam.
-Várj!!!-kiáltott utánam.Megálltam és megvártam , amíg utolér.
-A telefon.....számodat.-lihegett a futástól.
-Ja igen.- megadtam neki a teló számomat , majd ténylegesen elindultam haza felé.

**Lana**
El sem hiszem , hogy igent mondtam Bryannek.Nem tudom mi lesz ebből , de , majd meglátjuk.Egy próbát megér.Tetszik nekem és ezt , már nem tudom letagadni , ha akarom , ha nem.De mégis miért?Miért pont ő?E kérdéseket tettem fel magamnak a hülye fejemben , miközben visszafelé sétáltam.
-Csőő Lana!!!Hát mizu?!-felkaptam a fejem és Kiannel találtam szemben magam.
-Hello Kian.Semmi.Tényleg te amúgy hol voltál?-ugrott be a kérdés , mert igazából , csak most tűnt fel nekem , hogy Kiant egész nap nem is láttam.
-Hát hosszú történet.-rárakta a kezét a vállamra és bevezetett

Debbyék lakásába.
-Sam hol van?-bökte oda nekem.
-Szerintem fent van Debbyvel , de... -mielőtt befejezhettem volna a mondatomat ,Kian már szaladt is fel a lépcsőn.
-Kian!!Normális vagy?!-hallottam  Debby sikítozós hangját és én is felsurrantam.
-Mi történt?-érdeklődtem.
-Hát igazából semmi , csak ez a vadbarom ránk nyitott  , amikor éppen valaminek a közepén jártunk.-mondta Sam és közben Kianre mutatott , aki egy "lemaradtam valamiről?" nézéssel ajándékozott meg minket.
-Mi a franc folyik itt?-értetlenkedett Kian.
-Hát Sam és Debby összejöttek és én meg Bryan is.-vázoltam a tényeket , amikor rájöttem , hogy durván elszóltam magam.-Hupsz.-sziszegtem.
-Mi???!!!-mondták egyszerre és minden szempár rám szegeződött , én meg elég kínosan éreztem magamat.
Nem tudtam mégis mit válaszoljak.Kínos csend lepte el a szobát.
-Ki az a Bryan?Sam neked meg miért néz ki , olyan szarul az orrod?-hát igen , hogy őszinte legyek Kian elég sok mindenről maradt le , bár azt nem értem , hogy miért csodálkozik Sam orrán , mert ő is ott volt mikor az a kis incidens történt.
-Komoly?Komolyan?Kian te is ott voltál.-vágott fájdalmas arckifejezést Sam , hogy  , hogy lehet ilyen hülye a haverja.
-Okké.Figyeljetek.Mi lenne ha elfelejtenénk ezt az egészet , és csinálnánk valamit?
-Szerintem remek ötlet.-kapott a lehetőségen Kian.
-Hhhh mi beígértünk egy twitcamot az embereknek.-emlékezett Sam.
-Bakker tényleg.Debby kölcsön adnád a laptopodat?
-Persze.-azzal a lendülettel le is húzott Sam és Kian a nappaliba.
Én is indultam volna , amikor...
-Állj csak meg!-tudtam , hogy nem úszom meg , de azt hittem legalább később beszéljük meg.
-Igen?Mi az?-kérdeztem tök természetesen , mintha mi sem történt volna.
-Tudod te azt nagyon jól. Na mesélj csak.Hogy is történt ez meg?Jársz Bryannel?Mióta? Mikor akartad ezt elmondani?-fakadt ki Debby.Leültem vele szemben az ágyra és elkezdtem beszélni.
- Nyuggi.-állítottam le.-Hát az úgy volt hooooogy.....
-Bökd már ki végre!-vágott a szavamba.
Mindent elmeséltem a tegnap estéről és azt is , hogy furcsa érzéseket vált ki belőlem és , hogy milyen aranyosan kért meg , hogy legyek a barátnője.
-Lana térj már észhez!Azt hiszed , hogy most miattad tényleg meg fog változni?Ha annyira megakart volna változni akkor már rég megtehette volna.Ez egy...-keresgélte a szavakat.-egy afféle "csapda".Így akar megszerezni , mondjuk sikerült is neki, szóval..háát szerintem tudod csak így akar ..tudod...-erősködött.
-Nem nem tudom.
-Így akar a...a... bugyidba férkőzni.-próbálta viccesen előadni a dolgokat , de nekem nem volt valami vicces.
-Debby!!-horkantam fel.
-De na ha ezért szakítotok  , mert én meg mondtam , akkor jársz nekem valamivel , hogy igazam volt.
-Oké.

**Debby**
Lana naiv.Majd idővel rájön , hogy igazam volt.
-Debby ,Lana!!!-hallottam lentről Samet ordibálni.
-Igen?!-ordítottam vissza.
-Gyertek már le!-nem válaszoltam rá , csak lesétáltunk Lanával a nappaliba.
-Mi az?-tette fel hamarabb a kérdést Lana , amit én is akartam.
-Köszönjetek az embereknek.-mosolygott ránk Kian.
-Sziasztok!!-hajoltunk nevetve mindketten a kamerába.
Elszórakoztunk egy darabig , amikor egyszer csak elkezdtek özönleni a Lana és Debby utálók.Amúgy jó hogy nem is ismernek minket , de nem baj.Jó , hogy nem alapítanak egy utáljuk Lanát és Debbyt , mert Kiannékkel vannak.Tiszta röhej.Kezdett át menni az egész alternatívba.Már egyáltalán nem volt szórakoztató az egész.Lanával félre vonultunk.Jó messze a kamera látószögéből. 
-Mondhatom szép kis csapat vagytok ti.Tudjátok az egyik a barátnőm és nagyon szeretem őt , szóval örülnék neki , ha nem fikáznátok őt , vagyis őket.-vett a védelmébe minket Sam.Olyan aranyos volt , hogy legszívesebb odamentem volna hozzá és megcsókoltam volna, de azt kicsit túl sok ember látta volna , szóval visszatartottam magam , pedig igen csak nagy volt a kísértés. 
-Ember.Nekünk nem kéne haza mennünk?-szólalt meg Kian.
-A francba.Na embőckék mi most megyünk szóval sziasztok.-hadarta Sam és a rajongók legnagyobb elkeseredésére , befejezték a twitcamozást.

Bye

-Kajakra mennünk kell.-szembesült a hírekkel Sam.
-Rendben.-szomorodtam el egy kicsit.Sam odalépet hozzám és szenvedélyesen megcsókolt kicsit talán túl szenvedélyesen is , mert a mellettünk lévő hangok egyre felerősödtek.
-Khhhhmmmm.Na végre már , hogy befejeztétek.-tapsolt gúnyosan Kian.-Na menjünk már.-ragadta meg Sam karját és eltávoztak.
-Későre jár már.Nekem is indulnom kellene haza.Szia.-köszönt el Lana is.
Király mindenki itt hagyott egyedül.