5.fejezet

**Lana**
Miért?Miért akar engem Bryan bántani?
-Mit akarsz tőlem?
-Majd megtudod!És most takarodj a motorhoz , elmegyünk egy kicsit a parkba!-mondta élesen.
Miközben lökdösött , tudtam egy üzenetet küldeni Debbynek , hogy" SOS PARK" , úgy , hogy Bryan nem vette észre , hogy mobilozok.
-Ülj fel és kapaszkodj!-parancsolta.
Csendben felszálltam a motorra és az agyamba egyre rosszabb képek villantak fel , hogy vajon mi fog ma velem még történni.Bryannek honnan van motorja és tud egyáltalán vezetni?Csak 16 éves nem? Gondolkoztam , amikor beindult a motor és elindultunk.Akár mennyire sem akartam Bryanbe kapaszkodni , kénytelen voltam , mert ha nem akkor lerepülök a motorról.A francba is már , remélem Debby megkapta az sms-emet.Elég rövid idő alatt oda is értünk , és akkor rájöttem , hogy most le kel szállnom a motorról és amilyen gyorsan csak tudok szaladjak akár merre , mindegy merre csak minél távolabb tőle

, Bryantől. Leszálltam  és készen voltam a menekülésre , de Bryan , mint aki megérezte volna, amikor már hátat fordítottam neki a karomnál fogva visszarántott és ....... és......megcsókolt.

**Debby**
Már hazaértem amikor elővettem a telómat , hogy írjak Lanának , hogy minden oké , de én kaptam tőle üzenetet.Gondoltam azt írta , hogy neki is minden oké és ő is otthon van , de azért megnéztem a biztonság kedvéért.Üzenet megnyitása.Nyomtam rá a következő kis ikonra.Lana üzenete:SOS PARK.
Mi a franc ? Gondoltam magamban.Oké oké , nyugi van.Kattogott az agyam , hogy mégis mit csináljak.Megvan! 
-Hol van a deszkám?!Hol van az a kicseszett deszka?!-ordibáltam ingerülten a lakásban , ahol csak én és mint kiderült a bátyám voltunk.A rohadt életbe is már!
-Nem tudom hova akarsz menni , de ott van a roller.-közölte velem a bátyám és rá mutatott a régi rolleremre , amit kb 8 éves koromban volt utoljára használva. Régi kopott és tetőtől talpig rózsaszín.Amolyan engem már ez se érdekel alapon megfogtam és azzal mentem Lanáért a parkba.Nem érdekel kinéz hülyének  a fő , hogy most Lanát megtaláljam.Végignéztem magamon és megállapítottam , hogy tényleg roppant hülyén nézek ki.Egy 15 éves egy 5 éveseknek való rolleren.Ha már , így kinézek legalább 7 évesnek akkor örüljünk a rollernek és visítozzunk.Gondoltam , majd tényleg elkezdtem hangosan

visítozni az utca közepén.
-Vííííííííííííííííí!!!!!Vííííííííí!-ordítottam és mind eközben sebesen hajtottam magam a mini eszközön.20 perc után lassacskán oda is értem.
-Lana!!!!-ordítottam a parkban , de senki sem válaszolt.
-Lana!!!Merre vagy?!-ordítoztam és egyre csak összevissza néztem , aztán felálltam egy kis dombra és ott megláttam , hogy itt van a park mellet a deszkás park is.Hogy én ezt eddig miért nem tudtam? Hát fogalmam sincs.Legurultam a dombon és lefékeztem.Körbenéztem és 2 sötét alakot pillantottam meg.Egy kicsivel közelebb mentem és megszólaltam.
-Lana te vagy az?-mondtam alig halhatóan.
-Debby?!-hallottam Lana hangját és megkönnyebbültem.
-Igen én vagyok az!Gyere menjünk!-invitáltam.
-Debby!!!-örült meg nekem és elindult felém , de valaki visszarántotta nem tudom ki lehetett az mivel nem láttam az arcát.
-Te meg ki a f*szom vagy?!-hallottam a férfi hangot amit megpróbáltam beazonosítani.Ki lehet ez? Már hallottam ezt a hangot valahol.De hol?Hirtelen felvillant egy kép előttem és rájöttem.Bryan az.
-Lana barátnője!-ordítottam oda neki.
Csend volt senki nem szólt semmit.A csend azonban megszűnt , amikor suttogásokat hallottam Lanáék irányából és egy hatalmas csattanást.Lana megint felpofozta Bryant , mint mikor rámászott Lanára , de megérdemelte.Lana odafutott hozzám és megölelt majd kérdőn és furcsán nézett rám.
-Te ezzel akartál megmenekíteni?-bökött rá a rózsaszín rollerre.
-Nem találtam a deszkámat.-tártam szét a karomat , majd folytattam.-Tulajdon képen ez még is mi a fene volt?-vártam az elfogadható magyarázatot Lanától.
-Majd ha hazaértünk , mindent elmondok.

-Oké hívok egy taxit és nálunk alszol.-Lana nem válaszolt csak csendben állt mellettem és mindketten vártuk a taxit amit már felhívtam.
-Elment.-motyogta Lana magában és én is hallottam amit ő hallott.Bryanről beszél ő ment el , elment , mivel én is hallottam a motorja hangját és egyre halkult ami azt jelentette már mesze jár.Megérkezett a taxi.Megmondta hova vigyen és el is vitt.Kiszálltunk , odaadtam a sofőrnek a pénzt és bementünk a lakásomban , vagyis illetve az anyáék lakása , na de ez most mindegy is.Lana mindent elmondott , hogy neki szánták az üzenetet és hogy Bryan üzente és nem tudja mit akarhat tőle és  megcsókolta Lanát.
-OMG!Erre most nem tudom mit kéne mondanom.-néztem magam elé bambán.
-Én sem és nem tudom mit akarhat és én sem tudom , hogy most féljek tőle vagy ne.
Új üzenetem jött.Rezgett a telefonom.Kiantől: menjetek fel skype-ra.
-Uhh Lana nem baj ha.....-kezdtem , de megnézte a telefonom és belém fojtotta a szót.
-Nem baj , legalábbis addig is nem gondolkodok , vagyis legalábbis remélem.-néztem Lanát egy darabig , miközben bekapcsoltam a gépem és azon gondolkoztam , hogy milyen zavarodott is most szegény.
-Sziasztok.-néztek minket a kamerán keresztül Sam és Kian.-Bocsi , hogy reggel elmentünk , most bepótolhatjuk ha akarjátok.-nézte Kian és Sam is Lanát , majd én is rá néztem , hogy miért nézhetik ennyire.Hát persze nem is nézett a kamerába csak a zokniját piszkálta.Hirtelen felállt és a fürdőszoba felé vette az irányt.Visszanézett és alig hallhatóan megszólalt.
-Bocsánat Debby nekem ez most nem megy.-és bement a fürdőszobába lezuhanyozni.
-Ennek meg mi baja van?-szólalt meg hirtelen Sam , amitől rögtön visszakaptam a fejemet és újból a képernyőt néztem amin még mind ketten ott voltak.Röviden elmagyaráztam nekik , hogy mi történt Lanával , de megkértem őket , hogy ne mondják el , hogy elmondtam.Ránéztem a gépen lévő kis órára és elkerekedett szemekkel néztem azt , hogy már éjfél van.
-Őőő nekem mennem kell akkor majd holnap beszélünk.Jóét.-köszöntem el a fiúktól és kikapcsoltam a laptopot.Amikor leraktam az asztalra , csak akkor láttam , hogy Lana már réges-régen alszik az ágyamban.Betakartam és én is elaludtam.