2013. okt. 26.

12.fejezet

**Lana**
Amikor felébredtem , Bryan ott feküdt mellettem.Az egyik karja a derekamat fogta , a másikkal pedig a fejét támasztotta.Én csak feküdtem a mellkasán és az arcát figyeltem.Kicsit mocorogtam , mert már elzsibbadt a lábam. Bryan felébredt.

-Jó reggelt szépségem.-puszilta meg a homlokom Bryan.
-Neked is.-mosolyogtam és beszippantottam az illatát.
Sok mindent meg akarok beszélni Bryannel és úgy érzem eljött a tökéletes alkalom rá.
-Bryan figyelj beszélnünk kellene egyes s másról.
-Rendben.Mondjad.-nézett rám furcsállva.
Nem tudom hogy kezdjek bele , vagy hogy mit mondjak , de valahogy tisztáznunk kell ezeket a dolgokat.
-Néha kicsit furcsán viselkedsz és amikor a plázában voltunk Debbyvel akkor is , csak előbukkantál a semmiből.
-Mit akarsz ezzel mondani?-húzódott el tőlem.
-Hát szeretném ha megmagyaráznád ezeket a dolgokat.Például tegnap is , hogy jutottál be?Csak azok jöhettek be akik rajta voltak a listán , a rajongókkal való találkozás meg csak ma lesz.
-Hmmm....-Bryan nagy levegőt vett , majd folytatta-Hát ömm... ne ijedj meg és kérlek ne menj el tőlem , de az az igazság , hogy követtelek titeket akkor és hát az meg hogy , hogy jutottam be az legyen mindegy.
-Ugye nem vertél meg valakit ahhoz hogy bejuss?-Bryan a földet nézte és nem szólt hozzám.-Bryan ugye nem?-könnyek gyűltek a szemembe.
-Nekem ez így nem megy.Nem csinálhatod ezt.Nem verhetsz meg mindenkit és nem követhetsz.Ez nem normális dolog.-majd nem sírtam , de még bírtam erővel.-Bryan azt mondtad megakarsz változni és , hogy meg is fogsz csak én kellek hozzá , de miattam se tudsz megváltozni.Sajnálom , de így nincs értelme
semminek.Szeretlek , de nem tudok egy ilyen emberrel együtt lenni.Vége a kapcsolatunknak.-eddig bírtam mikor ezeket a mondatokat elmondtam , sírva rohantam ki a szobából.
Nem tudom hova rohantam csak rohantam és sírtam.Neki mentem valakinek.Ekkor megálltam és a falnak dőltem.Akinek nekimentem odajött és megölelt.A könnyeimtől nem láttam , hogy kilehet az.
-Mi a baj?-felismertem a hangot. Kian volt az.
-B-B...Bryan.-szipogtam.
-Mit csinált?-haragos volt Kian hangja.
-Szakítottam vele.
-Miért?De akkor miért sírsz?Nem értem.
-Mert nem normális.Megver mindenkit és követ engem...megfigyel.... -sírtam tovább.
-Mocsok disznó.Ne sírj , majd vigyázok rád.-ölelt meg szorosabban.-Elmenjünk fagyizni?
-Igen , de előtte átöltöznék ha lehet nem akarok pizsibe menni.-jelent meg egy mosoly az arcomon.-Megkérhetnélek rá , hogy kísérj vissza a szobámba?Félek , hogy még mindig ott van.
-Persze , természetesen.Na induljunk.-sétáltunk vissza a folyosókon keresztül a szobámig.
Kian körülnézet a szobában.
-Jöhetsz.Már rég elhúzta a csíkot.
Bementem , gyorsan át öltöztem ,megmostam az arcom,felraktam egy kis sminket , kifésültem a hajam, összefogtam és kimentem. Kian ott várt az ajtó előtt.Boldog voltam , hogy ott volt.Nem tudom mit csináltam volna , ha nem megyek neki és nem állít meg.Valószínűleg az utcán rohangálnák kisírt szemekkel, pizsamában.
-Indulhatunk?-kérdezte lazán.

Bólintottam.Elindultunk és 1 óra sétálgatás után találtunk egy király fagyizót. Kian meghívott 2 gombócra.Nagyon finom volt még ettem volna , de tuti megfájdult volna a torkom,így inkább nem ettem többet.
-Köszönöm.
-Mit?-csodálkozott Kian.
-Mindent.-megpusziltam az arcát.
-Uhh basszus vissza kell menünk.
-Miért?-értetlenkedtem.
-Mert ma jönnek a rajongók.
-Bakker .Tényleg .Fogjunk egy taxit.

**Debby**
Felkeltem , de Sam nem feküdt mellettem.Hol lehet?Gondolkoztam.
-Ááááá hát felkeltél.-jött oda hozzám és a kezembe nyomott egy bögre kávét és adott egy csókot.
-Neked is jó reggelt.Minek nekem a kávé?
-Hosszú napunk lesz.-mosolygott.
Befeküdt mellém és elkezdte a telóját nyomkodni.Amikor megittam a kávémat én is így tettem.
-Na jó készüljünk.-bökte meg az oldalamat Sam , amitől ösztönösen összerándultam , majd elkezdett csikizni.Őrült nevetésben törtem ki.
-F-f-f-fejezd be.-sikítoztam és közben alig kaptam már levegőt a sok nevetéstől.Szerencsémre befejezte.
-Akkor én most vissza megyek a szobámba készülődni , ha kész vagy akkor gyere át és kopogj be.Oké?-mondtam Samnek.
-Menj már mielőtt visszatért a kezembe a csikizhetnék.-röhögött.
Visszasétáltam a szobámhoz és kinyitottam az ajtót.Se Lanát sem Bryant nem láttam sehol.Biztos elmentek valahova.
Lezuhanyoztam , kimostam a hajam.Ezek utána felöltöztem ,megszárítottam a hajamat , felraktam a sminkemet és végül megcsináltam a hajamat is gyorsan.Pont kopogtak. 
-Szia.Pont most lettem kész.
-Mindig is jó volt az időzítésem.-mosolygott flegmán.
-Jaj ne szállj már el magadtól.-nevettem és játékosan vállon ütöttem.
Elindultunk lefelé.Nagyon izgatott voltam , hisz kitudja mennyien szeretnek , vagy lehet , hogy nem is ismernek fel vagy valami.Minden esetre a szívem majd kidurrant a helyéről
annyira dobogott az izgatottságtól.Leértünk és rengetek rajongó volt az amúgy is nagy területen , de ennek a háromnegyede a rajongókból állt.Nem gondoltam volna , hogy ennyien lesznek.
-OH MY GOD.Te vagy Debby Scott?-ugrándozott előttem egy csaj.
-Igen.-válaszoltam büszkén.
-Csinálhatnák egy fotót veled?Nagyon tetszik amit Lanával csináltok.
-Persze.-és már én is ugrándoztam.Lehet hülyének néztek , de kit érdekel , engem biztos nem.Annyira boldog voltam , hogy valaki felismert , hogy az leírhatatlan mit éreztem.
Még többen jöttek fogózkodni velem és autó-grammot kérni.
-Debby gyere ide kérlek.-üvöltött nekem Sam távolról.-nagy nehezen odaverekedtem magam hozzá.
-Igen?
Jc
-Emberek figyelem.Szeretném bemutatni nektek Debbyt a barátnőmet.-puszilta meg aranyosan az arcomat Sam , én pedig elpirultam.
-Ezzel a csúfsággal Sam?Komolyan nem találtál nála jobbat?-üvöltött a tömegből egy lány , akinek valószínűleg nem tetszett í hír.Egyre többen kezdtek fújjolni. Nagyon rosszul esett.Egy könny csepp folyt le az arcomon ,itt szakad el a cérna nálam. Futottam felfelé a lépcsőn ,amíg el nem értem a folyosóig. Megálltam és egy kicsit lenyugodtam.
-Mi történt?-emelte fel a fejemet Jc.
-Jajj de jó hogy itt vagy.-borultam sírva Jc nyakába.

**Sam**
-Mondhatom szép kis rajongók vagytok ti.Pont tőletek nem vártam volna ezt a fajta viselkedést.Hát szégyelljétek el magatokat.Gondoljatok bele ha ti lennétek Debby helyébe.Nem tudom nektek hogy esne , de ha jól tippelem rohadt szarul.Na császtok!!!-mondtam hangosan a tömegnek.
Amikor megfordultam , hogy megkeressem Debbyt , szembetaláltam magam Kiannel és Lanával.
-Debby a 3.emeleten van a folyosón Jc-vel.-közölte Lana nyugodtan , majd elindult Kiannel a rajongókhoz.
Felszaladtam és a következő látvány fogadott:Debby Jc karjában van és Jc ad egy puszit Debby arcára.
Mondanom sem kell hogy milyen féltékeny lettem.Csak én puszilgathatom Debbyt és senki más.Pont.
Oda mentem Debbyhez és megcsókoltam , jelezve , hogy még mindig az én tulajdonom és nem adom másnak.
-Jobban vagy?-kérdeztem aggódva.

-Persze csak rosszul esett.-szipogott még egy kicsit az én drágám.
-Öhhm ....bocsi hogy megtöröm a pillanatot , de ma lesz egy buli és ugye eljösztök?-zavart meg minket Jc.
-Ja  , naná haver.-pacsiztunk le egymással.
-Zsír , na akkor én léptem , ott találkozunk.-és Jc el is tűnt.
-Debby figyelj rám.Ilyen sokszor előfordul.Lesznek majd akik utálnak és lesznek olyanok is akik már azért bármit megadnának , hogy visszaírj nekik twitteren.De az egészben a lényeg , hogy nem érdekel mit gondolnak , vagy , hogy mit mondanak rólad , én akkor is szeretlek és szeretnék veled lenni minél több ideig.
-Ohhh , de cuki vagy!-ugrott a nyakamba.-Gyere te hősszerelmes menjünk bulizni.-vigyorgott elképesztően dögösen.