8.fejezet

**Lana**
Amikor felébredtem az az érzésem volt , mintha valamit elfelejtettem volna.De mit?Na mindegy.Bekapcsoltam a laptopomat és szörfölgettem a neten.Az egyik kis ablak elkezdett villogni.Új üzenetem jött.Debby volt az.

Debby:-Szia.El sem fogod hinni ki aludt nálam az éjszaka.Persze csak a kanapén , de az most nem lényeges és hát , olyan fincsit vacsoráztunk.:D
Lana:-Debby!!!Elmondanád miről van szó?!!
Debby:-Háááát......Sam!! :)
Lana:-Mi van vele?Érthetőbben?:)
Debby:-Ő aludt nálunk....és...és...
Lana:-...és.....és...?
Debby:-Megcsókolt és én visszacsókoltam.Sajnálom :(
Lana:-Semmi baj.... Valahogy éreztem , hogy ti jobban passzoltok.:)
Debby:-Majd később átjössz? :D
Lana:-Persze , de most megyek még sok dolgom van.
Ezzel kikapcsoltam a gépet és  bekapcsoltam a tv-t.Lerogytam az ágyam melletti puffra és elmerültem a gondolataimban.Én és Sam?Hát , amikor a parkban voltunk nem volt szinte semmi közös témánk , csak egyszerűen , szerintem  mind a ketten vágytunk a másikra , de ez csak testi dolog lehetett.Bizonyára Debbyvel sokkal jobban elvoltak , hogyha ez történt és nem csak testi , hanem szellemi vonzást is érezhetnek egymás iránt.Elfogadom a tényt , hogy ez van.Sammel nem is illettünk volna össze.Én örülök Debbynek és Samnek , nekem  csak az a

fontos , hogy boldogok legyenek.Feleszméltem a gondolataimból és a fülemet egy ismerős hang ütötte meg.A tv-ből jött.Justin Bieber!!!Imádom ezt a számot!!!!Hangosabbra vettem a tv-t és üvölteni kezdtem  a dal szövegét.
-Fejezd már be!!!!-üvöltötte túl a zajt Bryan , miközben az ajtómon dörömbölt.
-Azt a rohadt eget!!-vettem halkabbra a tv-t és igen ez volt az a csupán aprócska dolog amit elfelejtettem.Bryan itt aludt a házunkban.
Kinyitottam a szobám ajtaját , amit este kulcsra zártam.
-Mi volt ez a rettenet?-förmedt rám.
-Justin Bieber.-olyan halkan mondtam , hogy szerintem még a hangyák sem hallották.
-Mondtam már , hogy jó a pizsamád?-nézett a pizsi felsőmre és követtem a tekintetét.Persze , gondolhattam volna.De ciki vagyok.
-Gyere te Justin imádó.Meghalok az éhségtől.Van valami kajátok?
Teljesen elpirultam.Pont most kellett Justin pólóban aludnom?Jó , most már mindegy , úgy is látta.Lementünk reggelizni valamit és közben beszélgettünk.
-Ügyebár azt mondtad tegnap , hogy megszeretnél változni.
-Igen.
-Nos , akkor lenne egy ötletem , mivel kezdhetnéd el .

**Debby**
-Sam!Hol vagy?-kerestem a nappaliban.
-Itt vagyok!-jó , oké , hogy itt , de azon belül hol?Persze miért is lenne értelmes.Csendben álltam a nappali kellős közepén és vártam , hogy valahonnan előbukkanjon.
-Vagyis ,pontosítok.Most már itt vagyok.-súgta a fülembe Sam , miközben hátulról átölelte a derekamat és az állát a vállamra helyezte.
-Sam mondanom kell valamit.-kibújtam az öleléséből és egyenesen a szemébe néztem.Nehéz lesz ezt a szót kimondani , de remélem ő is ugyanúgy érez , mint én.

-Szeretlek.-nagyon tetszik nekem Sam mindig is tetszett csak ,Kian jobban , de akkor még nem tudhattam , hogy milyen a személyisége és , hogy egyáltalán nincs bennünk semmi közös.Sőt már be is csajozott.Viszont Sam......hmmm.Elbűvöl , lenyűgöz és egyszerűen nem bírom megállni , hogy ne őt nézzem minden egyes szabad percemben.
-Debby nézd én....-fogta meg mind a két kezemet és megszólalt a drágalátos csengő.Miért ilyenkor kell csengetni?Ahhj.
-Kinyitom.-dühösen kinyitottam az ajtót és megpillantottam Lanát és Bryant.Bryan mit keres itt?Mi van?Egy óriási kérdőjel alakult ki bennem.
-Bemehetünk?-törte meg a kínos csendet Lana.
-Ööö ....persze.-zavaromban és értetlenségemben csak motyogtam össze-vissza.
-Debby! Ki az?!-kiáltotta a nappaliból Sam.Hallottam a közeledő lépteit.Ebből semmi jó nem fog kisülni.Sam megtorpant mellettem és feszültséget láttam az arcán.A következő pillanatban már Bryan előtt volt és beakart verni neki egyet , de Bryan erősebb.Basszus.Valaki segítsen már Samnek.Nem akarom , hogy megint megverjék.Tiszta pánik rohamom volt már lassan , amikor Felix megjelent és leütötte Bryant.
-Ebben a házban ,csak nekem van jogom verekedni.-és ezzel el is hagyta a házat és ott hagyott minket.
Oda léptem Samhez és megöleltem.
-Én is szeretlek.-suttogta a fülembe.
-Bryan.Bryan.-szólítgatta Lana Bryant és próbálta magához téríteni.Ekkor figyeltem fel arra , hogy én is ugyanígy törődtem Sammel , amikor baja lett.
-Lana neked tetszik Bryan?
-Ezt ne most beszéljük meg!-szólt rám idegesen és visszafordult Bryanhez. 
-Lana ömm... mi most...
-Jó!Menjetek már!-meg se várta , hogy befejezzem a mondatomat.
Felmentünk Sammel a szobámba.Ott kettesben lehettünk.
-Szóóval.Te is szeretsz?-kérdezem huncutan.
-Igen.-mosolyodott el , majd leült az ágyamra és a derekamnál fogva behúzott az ágyba.Megcsörrent a telefonja.Király egyszer a csengő szakít minket félbe , most meg egy fránya telefon.
-Bocsi , de ezt muszáj felvennem , Kian az.-felvette a telefonját és kihangosította , mondjuk én nem vagyok annyira kíváncsi a beszélgetésre , de mindegy.
-Na mondjad.
-Sam  egy nővel több van a listámon.-hallottam Kian hangját a készülékből.Felvont szemöldökkel ránéztem Samre.
-Haver kivagy hangosítva és Debby is itt van.

Kian valószínűleg nem tudott mit reagálni erre , ezért egyszerűen csak lerakta a telefont.
- Hát akkor ezt jól megbeszéltük.-szólalt meg Sam.-Hol is tartottunk?
-Nem tudom , de mindegy is.-megcsókolt  és elterült az ágyamon a fejemet a mellkasára fektettem és így pihentünk.